Ferdinand Piëch
Ferdinand Piëch | |
Született | Ferdinand Karl Piëch 1937. április 17.[1][2][3][4][5] Bécs, Ausztria |
Elhunyt | 2019. augusztus 25. (82 évesen)[3][5] Rosenheim[6] |
Állampolgársága | osztrák |
Nemzetisége | osztrák |
Házastársa | Ursula Piëch (1984- ) |
Gyermekei |
|
Szülei | Louise Piëch Anton Piëch |
Foglalkozása | üzletember mérnök autóipari menedzser a Volkswagen AG felügyelő bizottságának volt elnöke[7] |
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinand Piëch témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ferdinand Karl Piëch (Bécs, 1937. április 17. – Rosenheim, 2019. augusztus 25.[9]) osztrák üzletember, mérnök, autóipari menedzser, a Volkswagen AG felügyelő bizottságának volt[7][10] elnöke, Ferdinand Porsche unokája.
A Porschénál kezdte pályafutását, majd a 70-es években átkerült az Audi AG-hoz, miután a Porsche-Piëch család megegyezett, hogy a családtagok nem töltenek be vezető beosztást a Porsche AG-nál. A döntés előzménye az volt, hogy Piëch – aki akkor mint fejlesztési vezető dolgozott a Porschénál – a tervezett költségvetést messze túllépő összeget fordított a Porsche 917 fejlesztésére, mivel a legjobb technikát akarta kerül amibe kerül – ezzel viszont szembe helyezkedett Hans-Peter Porsche akkori gyártási igazgatóval és a Porsche 911 tervezőjével Ferdinand Alexander Porschéval.[11] Ferdinand Piëch hamarosan az Audi AG elnöke lett és meghatározó szerepe lett abban a fejlődési folyamatban amely az Audit, mint márkát a Mercedes-Benzzel és a BMW-vel egyenrangú versenytársi pozícióba emelte. Ennek a fejlődésnek fontos lépcsői és meghatározó elemei Piëch támogatásával és aktív részvételével a quattro-hajtás kifejlesztése és alkalmazása a versenysportban és az utcai autókban, az innovatív formatervezés és az Audi 100, amely az első jele volt annak, hogy az Audi a prémium szegmens résztvevője kíván lenni. 1993-ban lett a Volkswagen AG elnöke és alapjaiban változtatta meg a cég szerkezetét, hasonló létra-felépítésű konglomerátumot létrehozva, mint Alfred Sloan General Motorsszal. Az elnöksége alatt vásárolta fel a és integrálta az anyavállalatba a Volkswagen a Lamborghinit, a Bentleyt, a Škodát, a SEAT-ot, valamint a márkanév megvásárlásával megalapították a Bugatti Automobilest.
Ferdinand Piëch nemcsak mint üzletember töltött be fontos szerepet a Volkswagen konszern történetében, hanem mérnökként is. Az ő befolyására és közreműködésével születtek meg az olyan korszakalkotó autótípusok, mint az Audi Quattro, a Volkswagen Beetle, Audi R8, Lamborghini Gallardo, a Volkswagen Phaeton, a Volkswagen Lupo 3L, ami 1998-as megjelenésekor a világ első olyan szériagyártású autója volt, amelynek átlagfogyasztása csupán 3 l/100 km,[12] vagy a Bugatti Veyron, ami megjelenésekor a leggyorsabb,[13] legerősebb, legdrágább[14] kereskedelmi forgalomban kapható közúti autó volt.
2015. április 25-én lemondott a Volkswagen-csoport felügyelőbizottságának elnöki tisztségéről.[7][10]
Élete
[szerkesztés]Louise Porsche és Anton Piëch gyermekeként született. Tanulmányait az Alpinum Zuoz líceumban folytatta, majd 1962-ben a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán szerzett gépészmérnöki diplomát. 1963 és 1971 között a Porschénál dolgozott a fejlesztési részlegen – többek között a Porsche 906, illetve annak utódmodelljein és a sikeres, Le Mans győztes[15] Porsche 917 tervezésében vett részt.
1972-től az Audinál dolgozott és 1975-ben a cég technológiai tervezési igazgatója lett. Ez alatt az időszak alatt kerültek kifejlesztésre olyan meghatározó modellek, mint az Audi 80 és az Audi 100. 1977-ben a negyvenedik születésnapján tartott bálon – ahol olyan vendégek voltak jelen, mint az autótervező-legenda Giorgetto Giugiaro – a Porsche Hotel személyzete egy 40 cm-es marcipán Audi 80 tortával köszöntötte fel.[16] Ugyanebben az évben kezdődött meg az Audi Quattro rali versenyautó fejlesztése – ennek az autónak a hajtásrendszerét használták fel a később sorozatgyártásba került quattro modellek alapjául.[17] Az Audi Quattro évekig uralta a ralipályákat.[17]
Piëch egy kis mérnöki tervezőirodát működtetett abban a rövid átmeneti időszakban, amikor a Porschét elhagyta, de még nem szerződött az Audihoz – ekkor fejlesztett ki a Mercedes-Benz megbízásából egy soros, öthengeres dízelmotort. Ennek az öthengeres motornak a koncepcióját vitte magával Audihoz és mivel a Volkswagen konszern modellválasztékába kitűnően illeszkedett a motor, sok típusban felhasználásra került. A Volkswagennél ekkora megfogalmazódott egy igény négyhengeresnél több hengeres motorok iránt, azonban a V6-os vagy sorhatos elrendezés körülményesebben és költségesebben illeszthető elsőkerék-hajtású rendszerekhez illetve a csomagolási költségei is magasabbak, így ideális választás volt a sorötös az Audi modellekbe, illetve az Audi alapú Volkswagen Santana és Passat típusokba.
1993-ban lett – Carl Hahnt váltva – a Volkswagen AG igazgatótanácsának elnöke. Abban az időszakban a konszern meglehetősen rossz piaci helyzetben volt, alig kerülte el a csődöt és Piëchnek nagy szerepe volt abban, hogy drámai stratégiaváltással megfordítsák a folyamatot. 2002-ben visszavonult az elnökségből – Bernd Pischetsrieder váltotta –, de továbbra is a felügyelő bizottság elnöke maradt.
Piëch igazgatósága alatt agresszív termék- és marketingpolitikával a Volkswagen új piacokat hódított meg, az Audit – mint márkát – sikerült a prémium szegmensbe helyezni, sikerült a Lamborghinit felvásárolni és megszerezni a Bugatti márkanevet. A Bentley megszerzését és a Rolls-Royce felvásárlására irányuló kísérletet a piac és a szaksajtó ellentmondásosan fogadta, egy nehezen megoldható helyzet alakult ki, mert a Volkswagen megszerezte a Bentleyt, a vetélytárs BMW a Rolls-Royce-t, beleértve a márkanevet, de a Rolls-Royce márkaarculatot jellemző jellegzetes hűtőrács formaterve és a Spirit of Ecstasy logó felhasználási joga a Volkswagenhez került. Ez egy kényes patthelyzetet alakított ki – végül a Volkswagen egy esetleges pert elkerülve lemondott a hűtőrács és a logó használatáról a BMW javára, viszont a Crewe-i Rolls-Royce gyárat megtartotta, hogy a továbbiakban ott Bentley modelleket gyártsanak.[18] Piëch azt nyilatkozta a történtekről, hogy ők eredetileg is csak a Bentleyt szerették volna megszerezni és egy hosszú ideig elhúzódó per óriási károkat okozott volna a Rolls-Royce márkanévnek, hiszen a bizonytalan helyzet visszavetné a vásárlási kedvet.[19] Piëchnek jelentős szerepe volt abban is, hogy a Volkswagen megerősítette piaci pozícióit az észak-amerikai kontinensen.
2011-ben az autóiparra gyakorolt hatása miatt az Automobile Magazin az Év Emberének választotta.[20] A Bécsi Műszaki Egyetem tiszteletbeli professzoraként rendszeresen egyetemi előadásokat tartott.[21]
Mérnökként
[szerkesztés]Piëch tevékenysége jelentős változásokat hozott a Porschénál – például javaslatának megfelelően a versenyautókban a pilóták helye a bal oldalról jobb oldalra került, mert ez előnyt jelent az óramutató járásával megegyező irányú – többségben lévő – pályákon. Döntő szerepe volt a Porsche 917 tervezésében és kifejlesztésében, amely a Porsche első nagy hengerűrtatalmú versenyautója volt. Piëch kezdte meg a Can-Am sorozat részére tervezett 16 hengeres versenymotor fejlesztését.[22][23] Feltehető motiváció volt, hogy nagyapja már fejlesztett egy legendás 16 hengeres motort az Auto Unionnak, de a tervet nem sikerült végigvinni, mert a vállalat vezetés megvonta a projekttől a támogatást. Mivel volt egy bevált 12 hengeres motor, olcsóbb és egyszerűbb ezt továbbfejleszteni és turbófeltöltővel növelni a teljesítményét. 2005-ben – több mint harminc év múltán – végül a Bugatti Veyron motorjánál sikerült megvalósítani a 16 hengeres koncepciót.[24]
A Porsche tulajdonosaként
[szerkesztés]Ferdinand Piëchnek jelentős, több, mint 10%-os részesedése volt a Porsche Automobil Holdingban.[25] Annak érdekében, hogy a családtagok közti viszály megszűnjön, a család belső megállapodást kötött 1972-ben, hogy a családtagok nem vesznek részt közvetlenül a vállalat irányításában.[26] Piëch nagybátyja – Ferry Porsche – csak egy helyet tartott meg a cég felügyelő bizottságában.
2017. április 3-án Ferdinand Karl Piëch megvált a Porsche SE holdingtársaságban fennálló 14,7%-os üzletrészétől, a társaság bejelentette, hogy a Piëch befolyása alatt álló magánalapítványok a Porsche Automobil Holding SE társaságban közvetetten tulajdonolt törzsrészvényeik lényeges részét átruházzák a Porsche és Piëch család további tagjaira.[27][28]
Halála
[szerkesztés]2019. augusztus 25-én egy rendezvényre utazott a bajorországi Rosenheimbe felesége társaságában. Egy étteremben vacsoráztak, amikor Piëch rosszul lett és összeesett, majd a kórházba szállítását követően elhunyt.[29]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ferdinand Piëch című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Salzburgwiki (német nyelven)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://focus.de/finanzen/boerse/ehemaliger-vw-chef-bericht-ferdinand-piech-ist-tot_id_11072870.html
- ↑ a b c Lendvai, Zsolt: totalcar.hu – Eldőlt a Volkswagen belháborúja (magyar nyelven). © 2000-2015 TotalCar.hu Kft., 2015. április 25. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
- ↑ https://www.wilhelmexner.org/en/medalists/
- ↑ FOCUS Online: Ehemaliger VW-Chef Ferdinand Piëch ist tot (német nyelven)
- ↑ a b hvg.hu – Lemondott a Volkswagen felügyelőbizottságának elnöke (magyar nyelven). © 2009 - 2015 HVG Kiadó Zrt., 2015. április 25. [2016. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
- ↑ Tóth, Zoltán: Totalcar – Vége a Porsche család háborújának? Közélet: Piëch végül mindent vitt (magyar nyelven). © 2000-2012 TotalCar.hu Kft., 2009. július 31. [2009. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 11.)
- ↑ Vondruska, Jamie: vwvortex – Reviews and Road Tests First Drive: Volkswagen Lupo 3L TDI (angol nyelven). © 2003 by VWVortex.com, 2003. április 3. [2012. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 11.)
- ↑ SuperCars – Fastest Cars In The World: Top 10 List 2012-2013 (angol nyelven). © 2011 · TheSupercars.org. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 11.)
- ↑ SuperCar – Most Expensive Cars In The World: Top 10 List 2012-2013 (angol nyelven). © 2011 · TheSupercars.org. [2012. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 11.)
- ↑ Le Mans register – XXXVIII Grand Prix d´Endurance les 24 Heures du Mans 1970 Circuit de la Sarthe, Le Mans, France (angol nyelven). [2017. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 13.)
- ↑ (1977. április 7.) „Personalien: Ferdinand Piech” (német nyelven). Auto, Motor und Sport (9), 7. o, Kiadó: © Motor Presse Stuttgart GmbH & Co. KG.
- ↑ a b superally – Egy szörny: Audi Quattro S1 (magyar nyelven). © superally.hu. [2016. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
- ↑ Bloomberg News – VW Will Split Rolls-Royce Motor Cars With BMW (angol nyelven). © 2012 Los Angeles Times, 1998. július 29. [2015. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
- ↑ Kacher, Georg; Illustration by Jeff Kronen: Automobile – 2011 Man of the Year: Ferdinand Piech (angol nyelven). © 2012 Automobile Magazine Source Interlink Media. [2012. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
- ↑ Technische Universität Wien – Visitenkarte (német nyelven). © Technische Universität Wien - Karlsplatz 13. (Hozzáférés: 2013. október 9.)
- ↑ Porschebahn – A one of a kind 917 with a 16 cylinder engine (angol nyelven). © WordPress.com, 2008. szeptember 21. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
- ↑ Melissen, Melissen: Ultimatecarpage – Porsche 917/30 model history (angol nyelven). © 1998 - 2013 Ultimatecarpage.com, 2012. március 20. [2013. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
- ↑ Sport Auto – Technik Motorenkonzepte: Motoren von Morgen - zwei oder 16 Zylinder? (német nyelven). © Motor Presse Stuttgart GmbH & Co. KG. [2013. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
- ↑ The Economist – Porsche and Volkswagen Payback for Piëch Only now is the extent of Porsche’s defeat becoming apparent (angol nyelven). © The Economist Newspaper Limited, 2009. május 14. [2012. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
- ↑ Porsche AG – Ferdinand Alexander Porsche dies, Dr. Ing. h.c. F. Porsche AG mourns great designer (angol nyelven). © 2013 Porsche Cars North America, Inc. [2012. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
- ↑ Handelsblatt – Piëch trennt sich von VW-Anteilen (Der Rückzug des Patriarchen) (német nyelven). © 2017 Handelsblatt GmbH, 2017. április 3. [2017. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
- ↑ Stuttgarter Zeitung – Milliardenschweres Aktienpaket: Piëch verkauft Anteile an Porsche SE (német nyelven). © STUTTGARTER-ZEITUNG.DE, 2017. április 3. [2017. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
- ↑ „Meghalt a Volkswagen volt vezére”, index.hu, 2019. augusztus 27.. [2019. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. augusztus 27.)